Kedves Miklós!

Meghatottak a soraid.

Tapasztaltam, átéltem a környezetemben, de ha nem így lett volna, akkor is megismertem volna a soraidon keresztül átadott képekben.
Igen! az ember sohasem tudhatja, hogy a "gondolkodóból" mikor lesz egy kiszolgáltatott, tehetetlen test.
Megrázó!
A vers nagyon szép, attól függetlenül, hogy egy nagy dráma!
Te kedves Miklós, a gondolkodó embert nagyon szépen tudod ,láttatni, nem csak ebben a versben, a többiben is. Ezt a versedet is olvastam már, akkor is nagyon tetszett, megrendített.
Szívesem olvasom a verseidet, mindig, minden körülmények között.
Nem szégyen tőled tanulni, mert azt hiszem, a verseid mindig tanítanak!
Nekem ez nagyon tetszik.
Érthető, egyszerű fogalmazás, de annál nagyszerűbb gondolatok, mondanivalók örvendeztetik meg az olvasót!

Köszönöm az élményt!

Szeretettel ölellek!
Éva