Jó az oldal! Vendég
M. Laurens
ÉNEK A REMÉNYRŐL
Meggyilkolnátok minden kis dalos madárkát,
csak azért, mert újabb hajnalt köszönt énekük.
Hiába fogtok be fület és szemet, mi lát,
sötét-némaság nem lesz alaptermészetük.
A Föld minden egyes fáját kiirtanátok,
s taposnátok a fűszálat míg meg nem hajol.
Rosszabbak vagytok, mint a főbenjáró átok:
tőletek még a férgek is bújnak valahol.
A tengerek s folyók, jaj, velük mit tettetek!
Megmérgeztétek mi egykor bölcsőnk volt és szép,
milliónyi élet tengerkékje elveszett,
és koromfelhőktől, savtól vemhes most az ég.
Miért bántjátok az elgyötört otthontalant,
ki önmagában siratja régvolt életét?
Gúnyoljátok s felrúgjátok a boldogtalant:
nyomortól gyalázott elvetéltek gyermekét.
S ugyan, mit akartok egy vén, megtört költőtől,
aki mocsokban is a reményről énekel,
ki szeretetre, emberségre vágyik régtől,
mert hiszi, hogy az: még életében jöhet el.
Pest-Buda 2016. június 04-08.
A vers cím, szerző és a forrás megjelölésével, nonprofit céllal szabadon után-közölhető.
A vers bárminemű átdolgozásához a szerző külön engedélye szükséges!
Copyright © M. Laurens 2015 minden jog fenntartva!
Hozzászólások:
Vélemény bővítése
J.Teca (Jeney Terézia) | 2019.08.08
Kedves Miklós! A madarakon túl, sok mindenért szót emelsz: fák.
tengerek, folyók. otthontalanok s a megtört költő, ki reményről énekel,
mert hiszi, hogy a szeretet és emberség még életében eljő.
Verseddel mélységesen egyetértve, szeretettel üdvözöl:Teri
Megemlékezés
J.Teca (Jeney Terézia) | 2019.08.08
Kedves Miklós! Nem tudok betelni csodálatos verseiddel. Mos az
"Ének a reményről" című versed hatot meg, mivel én is nagyon
szeretem a drága kis madarakat. Ahol lakom, sokszor énekelnek
nekem, sőt a járdánkra szállnak, ahol beszélgetek nekik.
Sok szeretettel üdvözöl:J.Teca (Jeney Terézia)
hozzászólás
Radmila | 2016.06.10
kedves Miklós!
remek versedhez nagy szeretettel gratulálok. Sajnos az életből merített bölcsességed átérzi az olvasó.
Szeretettel: Radmila