Drága Miklós!!
Nagyon tetszett ez az aranyos kis történeted,ami valóban mosolyt csalt az arcomra!!!Szeretettel gratulállok! Saci
M. Laurens
A RÉPÁK LÁZADÁSA
( verses fabula )
Éjjel rettegnek a répák,
félnek, és nem értik a tréfát.
Egy rém jár a földeken, ölve,
a répákkal halálra csipkelődve.
Bajsza hosszú, foga rémes,
orra mozog, és mindig éhes.
Fülei fejéből az égig érnek,
rémsége Ő a répanépnek.
Randa pofája nyáltól nyirkos,
répák közt pusztító gyilkos.
Képét a káposztákra kitűzték,
fejpénzt kínálva az éhező ürgék.
A kisebb répáknak máris annyi,
nem akarták annyiban hagyni.
Egyszóval fellázadtak végleg:
Vessenek véget a rettegésnek!
A répák másnap tüntetni mentek,
a rémségnek, hogy véget vetnek.
Petíciót vittek a vadászhoz:
"A nyulat holtáig kösse ki a fához!"
Pest-Buda 2012. augusztus 4.
Hozzászólások:
hozzászólás
Dvihallyné O. S. | 2014.05.08
Re:hozzászólás
M. Laurens (szerző) | 2014.05.09
Köszönöm szépen Sacika drága! Egy mosoly több száz dicsérő szónál! :)
Én a répa kedvelö
Vilhelem Margareta | 2014.05.07
Nagyon kedves kis fabula,valóban,,szegény répák,,,
,,,és szegény én,,,aki szinte minden nap répát fogyasztók,,
keves Miklós gratulálok szellemes versedhez,,,hogy Neked mik jutnak eszedbe,,,,,,,szeretettel üdvözöllek,,és vigyázz a répákra,,,
Re:Én a répa kedvelö
M. Laurens (szerző) | 2014.05.09
Köszönöm szépen az olvasást a répavédők nevében is !! :))