Köszönet az olvasásért drága Babu!
M. Laurens:
GOLGOTA
Érzem a tövis súlyát testemen,
az ég színtelen fakó, s fénytelen.
Az Úr haragvó hallgatást játszik,
s homlokod saját véredtől ázik.
Zuhog az eső siratva téged,
mennyek lelke dübörögve ébred,
vad villámokkal jelzi haragját,
Hogy az ember: meggyalázta Atyját.
Éjjelre az ég haragja tompul,
felhők alatt Hold sarlója csorbul,
fuvallat se rezzen a sötétben,
Isten fia fenn van már az égben.
Ott óvja lelkét mennyek boltíve,
hol ma is összedobogna szíve
ringató és csendes félhomályban
Embernek, a Teremtő Fiával.
( újraköltve: Pest-Buda 2014. április 12.)
Hozzászólások:
Re:Golgota
M. Laurens (szerző) | 2014.04.19
Golgota
vilhelem margareta | 2014.04.19
Nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok,,,,örök tisztelöd,,,,Babu