Kedves Miklós!
Ezt a versed sem először olvasom már, (igaz nem itt) és úgy érzem, ez most már így lesz ezentúl.
"S most itt fájnak a régen múlt évek,
a sok gyáva megalkuvás,
a görbült gerincű hajlongó félsz,
s kényszerült alázkodás."
Olyan csodálatosan meg tudod fogni é lényeget és még csodálatosabban tudod szemléltetni a gondolataidon keresztül, hogy állandó olvasód leszek, ha nem baj. :-)
Mindig "adsz" nekem valamit.
Köszönöm, hogy olvashattalak!
Üdv:
Éva
M. Laurens
A SZÉPSÉGRŐL
A szépségről akartam írni ma,
egy sort, két sort, talán többet;
arról, mi felemel, avagy bódít,
s megtelít egy egész könyvet.
Akartam írni a nyárról, s fákról,
a szerelemről is talán,
a rét szépséges virágairól,
egy örök Isten asztalán.
Örömöt akartam hozni néked,
e szomorú bús világba,
arcodra mosolyt csalni könny helyett,
Én: a szegény Botcsinálta.
S most itt ülök a papíros felett,
csendben, a sorokra várva,
valami szépet szeretnék írni;
de tollam sincs tintába mártva.
Ott legbelül, megfájdul valami,
mi a boldogságod hozná,
s belesajdul hasztalan életem:
cseppnyi könny kellett csak hozzá.
S most itt fájnak a régen múlt évek,
a sok gyáva megalkuvás,
a görbült gerincű hajlongó félsz,
s kényszerült alázkodás.
Pedig a szépről akartam írni,
egy sort, két sort, talán többet;
arról, ami felemel vagy hódít,
s megérdemel egy csepp könnyet.
( Pest-Buda 2014. január 13. )
Hozzászólások:
Szép versed a szépségről
Szabó Éva | 2014.05.11
Itt vagyok!
Vilhelem Margareta | 2014.03.21
"Pedig a szépröl akartam irni,,,,,,,,s megérdemel egy csepp könnyet"
valóban,,,néha könnyezönk a szépség miatt is,,tisztelettel
üdvözöllek,,,Babu
Re:Itt vagyok!
M. Laurens | 2014.03.31
Bizony nehéz néha elszakadni a valóságtól, és gyakorta a toll vezeti a kezet és nem fordítva. :)
Köszönöm, hogy nálam jártál! / Miklós /