M.Laurens
FOHÁSZ
 
Óh Uram!
Ha létezel valahol a világegyetemben. 
Hallgasd meg kérlek ez apró porszemet, 
- ki önmagam vagyok a puszta semmi - 
az általad alkotott óriás' végtelenben. 
 
Hallgasd hát,
miként mondok hitetlen létemre is imát:
Kérlek Uram oltalmazd mindazokat, 
kiket vénülő szívem olyannyira imád. 
Kérlek segítsd őket, ahogyan velem is tetted! 
Szereteted magvából nevelj lelkükben lombos fát,
miként azt egykoron: bennem is elültetted.
 
Add óh Uram, hogy higgyenek önmagukban, 
és bízzanak nap mint nap, egymásban,
s hittel higgyenek a szeretet hívó szavában. 
Végül segíts engem óh hatalmas Uram,
hogy holtom után is örökkön adni tudjak, 
ha csupán egy tiszta lelkű mosolyt is:
a reá szorulóknak.
 
 
Újraköltve: Pest-Buda 2014. július 20.
 
A verset előadja Kováts Péter_skorpió 
 
videoajánlat a vershez
 

 

Hozzászólások:

h.sz.

merleg66 | 2015.02.28

Bocsánat de lemaradt:

Tiszta szívvel gratulálok kedves Miklós! Üdv: Gábor

h.sz.

merleg66 | 2015.02.28

Kedves Miklós!
Ezt hívják önzetlen szeretetnek. Minél többször olvastam annál jobban megfogott! Igazi remekmű! Gratulálok a versedhez!

Fohász

Gősi vali | 2014.07.23

Megrendítően szép és felemelő... Gyakran újraolvasom. Köszönöm...

Re:Fohász

M. Laurens (szerző) | 2014.07.23

Köszönöm szépen megtisztelő soraidat , drága Vali!
/ Miklós /

h.sz.

Farkas Anna | 2014.07.21

Kedves Miklós!
Gyönyörű megható fohászod a szeretteidért,
nem is magadért.... nagyon megfogott!
" Kérlek segítsd őket, ahogyan velem is tetted;
szereteted magvából nevelj lelkükben lombos fát,
miként azt egykoron: bennem is elültetted."
Imádtam olvasni!!!
Gratulálok őszinte szívvel: Anci


Re:h.sz.

M. Laurens (szerző) | 2014.07.22

Köszönöm szépen az olvasást drága Anna!

Válasz vers, egy másik porszemtől.

Szalianna | 2014.07.20

Álom

Ó bár lennék esti szellő,
Mely az ablakodon átsuhan.
Vagy csillag az égen,
Melynek örök titka van.

Vagy lennék bárányfelhő,
Mely a széllel tovaszáll,
Vagy, lennék rét felett,
Tarka délibáb.

Vagy lennék vízcsobogás,
Friss hegyi patakban
Vagy enyhet adó, lágy moha,
Erdei avarban.

Vagy lennék hópehely,
Mely a légből alá száll,
Növényeknek éltető,
Friss puha ágy.

Vagy tarka lepke
Mely elszáll a rét felett,
S odafentről, számtalan
Virágot nézeget.

Vagy lennék, pásztorsíp,
Vagy vidám fuvolaszó,
Hirdetném, hogy élni, élni jó!

Vagy lennék dallam,
A szép zenében,
Hogy minden ember,
Vidáman éljen.

Vagy lennék Holdsugár,
Mely átvilágít a tájon,
Hogy a világvándor,
Ne sötétben járjon.

De inkább, árnyékod lennék,
Hogy mindig veled legyek.
Bármikor, megérinthesselek.

De nem lehetek mindez,
Hisz én, csak ember vagyok.
Porszem a világmindenségben,
Csak az álmaim nagyok

Üdvözlettel: Szalianna

Re:Válasz vers, egy másik porszemtől.

M. Laurens (szerző) | 2014.07.21

Köszönöm szépen az olvasást és válasz-versedet!
/ Miklós /

Új hozzászólás hozzáadása